A közösségi szolgálat
Magyarország Kormánya a 2011. december 23-án elfogadott Nemzeti köznevelési törvénnyel bevezette az iskolai közösségi szolgálatot, mint az érettségi kiállításának előfeltételeként teljesítendő tevékenységet.
Ez a tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Az iskolai közösségi szolgálat sokféleképpen megvalósítható tevékenység, mely megvalósulási helyétől és formájától függetlenül a közösség érdekét is szolgálja az egyén személyiségének fejlesztése mellett.
Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit:
• kritikus gondolkodás, • érzelmi intelligencia,
• önbizalom, • felelősségvállalás,
• állampolgári kompetencia, • felelős döntéshozatal,
• hiteles vezetői készségek, • szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás,
• kommunikációs készség,
• együttműködés, • empátia,
• problémamegoldás • konfliktuskezelés
A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. Az iskola a közösségi szolgálat megszervezésével törvény adta kötelezettségének tesz eleget, segítve a tanulók érettségihez jutását. Az iskolai közösségi szolgálati program különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét. A pedagógiai célokon túl lényeges, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. Érezhesse a tanuló, hogy olyan feladatot lát el, amellyel javítja a helyi közösség és a fogadó intézményekben élők vagy dolgozók életminőségét, a tevékenysége, jelenléte hasznos a fogadó intézményekben élőknek, tevékenykedőknek, továbbá jelentsen segítséget a fogadó intézmények munkavállalói számára is. Fontos értéke a programnak, hogy a tanulók mindegyikének lehetőséget teremt a sikeres tevékenységre, az önmegismerésre, egyéni céljaik megtalálására. Mindezeken felül a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét.
Az 50 órás kötelező közösségi szolgálatot a Korányi Frigyes Görögkatolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium a 9- 10-11-12. évfolyamosok számára szervezi meg.
Az előkészítésnél figyelembe veendő:
• a tanulók motiváltsági irányai,
• pedagógusi kör motiváltsága,
• korábbi gyakorlatok, szemlélet megléte,
• a pedagógiai programmal összhangban lévő tevékenységi körök listája,
• a tanulók és pedagógusok felkészítésének lehetséges módjai, önkormányzattal, civil szervezetekkel való együttműködés lehetősége.
Lehetséges tevékenységi körök:
• környező intézmények köre,
• idős és fogyatékkal élők egyéni gondozásának lehetősége.
• idős személyek ellátása, gondozása,
• helyi közfeladatok, amelyek nem igényelnek szakmai ismereteket,
• szociálisan rászoruló személyek segítése,
• az iskola saját környezetének gondozása, takarítása, tisztántartása,
• gyermekek kísérésének segítése (például bölcsődések, óvodások – gondozókkal, pedagógusokkal együtt).
A közösségi szolgálat területei
• egészségügyi,
• szociális és jótékonysági,
• oktatási,
• kulturális és közösségi,
• környezet- és természetvédelemi,
• katasztrófavédelmi,
• közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, továbbá idős emberekkel.
Az első pontban minden esetben, míg a második pontban említett tevékenységi körök esetén szükség szerint mentort kell biztosítani.
Részletesen
Egészségügyi tevékenységek kórházban vagy egészségügyi intézményekben:
• a beteg kísérete a betegszállítókkal együtt, és ha erre szükség van, várakozás a beteggel;
• segítség a beteg felültetésekor, kiültetésekor, sétáltatásakor (de nem betegmozgatás, ami ápolói feladat);
• a beteg környezetének rendben tartása, segítés az étkezésben, ivásban;
• felolvasás, beszélgetés, beteg mellett tartózkodás, a betegek meghallgatása;
• a beteg kéréseinek tolmácsolása az ápolószemélyzet felé;
• betegek és hozzátartozóik tájékozódásban való segítése;
• kórtermekbe látogatás és igény szerinti segítségnyújtás, lelki támasz nyújtása a betegnek és
• hozzátartozójának egyaránt;
• egyéb, az ápolószemélyzetet segítő, szaktudást nem igénylő, az önkéntesek kompetenciájába tartozó feladatok;
• orvosok és nővérek kéréseinek teljesítése a betegekkel kapcsolatban (az önkéntesek kompetenciahatárain belül, például a mobilizálásban való segítés);
• leletek és egyéb dolgok átszállítása, gyermekprogramokban való részvétel, szabadidős tevékenységek szervezésében segítés.
A kórházi önkéntes tevékenység nem szorítkozik a betegágy melletti munkára, hanem például a betegek eligazodásának segítésében, adminisztratív tevékenységek ellátásában, idegen nyelvű szakirodalom fordításában, tolmácsolásban, a kórház területén végzett környezetgondozásban vállalt feladatokat is felölelheti.
Szociális tevékenységek
• idős emberek segítése egyénileg otthonukban (sétáltatás, bevásárlás, beszélgetés, közös főzés, takarítás, udvar rendbe tétele, favágás stb.);
• idős emberek támogatása szociális intézmény keretei között (sétáltatás, beszélgetés, szoba rendezése, étkezésben segítés, ágynemű áthúzása);
• felolvasás, beszélgetés, egyéb, a mentális egészséget támogató tevékenységek;
• egyéb szociális tevékenység.
Oktatási tevékenységek
• korrepetálás alsóbb évfolyamokon, gyermekotthonban, sajátos nevelési igényű intézményben;
• bölcsődékben, óvodákban a mindennapi tevékenységekben, játékokban való részvétel;
• oktatás idősek számára (például számítógép-használat, nyelvtanítás);
• egyéb oktatási tevékenységek.
Kulturális, közösségi tevékenységek
• kulturális intézményekben múzeumpedagógiai vagy egyéb szolgálat elvégzése;
• közösségi tevékenységek: katonasírok gondozása;
• közgyűjteményben önkéntes feladatok ellátása;
• bölcsődékben, óvodákban, idősek otthonában stb. kulturális program szervezése (például bábjáték, amatőr színielőadás, versmondás, prózafelolvasás, mesemondás, éneklés).
Környezet- és természetvédelmi tevékenységek
A környezet- és természetvédelmi tevékenységek szervezhetők nemzeti parkokban, erdészetekben, környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil és más szakmai szervezeteknél, továbbá önkormányzatoknál. A nemzeti parkok és erdészetek esetében fel kell venni a kapcsolatot a helyi intézmények vezetőivel és egyeztetni a lehetőségeket. Minden esetben együttműködési megállapodás szükséges.
Néhány javasolt tevékenység:
• parkrendezés, közösségi terek tisztítása, rendezése;
• biciklitároló javítása, festése, kerítésfestés;
• szociális intézmény környezetének rendezése, fa- és növényültetés, avar összegyűjtése;
• környezettudatosságra, fenntartható fejlődésre vonatkozó programokban való részvétel, a programok népszerűsítése (iskola, civil szervezet honlapján, blog írása, szórólapok készítése stb.);
• megújuló energiaforrások fontosságát szolgáló programok népszerűsítése;
• természetes területek megóvásában részvétel; egyéb környezet- és természetvédelmi tevékenység.
Katasztrófavédelmi tevékenység (felöleli a polgári védelmi tevékenységeket is)
Az e tárgykörbe tartozó tevékenységek olyan jellegűek, melyek kapcsán a helyi katasztrófavédelmi szervekkel kell felvenni a kapcsolatot, továbbá előzetesen tájékozódni kell a www.katasztrofavedelem.hu internetes elérhetőségen. Az ágazat kidolgozza ilyen irányú ajánlásait. Megemlítendő tevékenységi területek például a katasztrófavédelmi szervezetek napi teendőinek ellátásába való bekapcsolódás, közreműködés az éves, tervezhető feladatokból adódó tevékenységekben. Rendkívüli helyzetben a tanulók kompetenciahatárain belül végezhető tevékenységek ellátása, például árvízhelyzetben homokzsákok szállítása, töltése, épületek, ingóságok óvása, jelzőrendszer részeként feladatellátás, evakuált emberek tájékoztatása, segítése stb.
Közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, továbbá idős emberekkel:
• közös programok nehézséggel élő kortársakkal; bölcsődésekkel, óvodásokkal, idős emberekkel: sport, kézművesség, játék, főzés, egyéb közös programok;
• életinterjú készítése idős emberekkel;
• közös programok (ünnepek, kézművesség, játék, farsang, közös műsor kialakítása, közös sütés, fodrászat).
Az iskolai közösségi szolgálat irányítása
A középiskola intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az intézményben a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumaiban megfelelő módon – az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva – nyilvántartsák, és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizonyítványban és az e- naplóban.
A középiskola intézményvezetője jelöli ki az iskolai koordinátort, aki felelős:
• a tanulók felkészítéséért,
• pedagógiai feldolgozásért (mentorálás),
• a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért,
• adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért,
• a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe,
• a tevékenységek elismeréséért,
• az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért.
Az iskolai koordinátor
Fontos a közösségi szolgálatért felelős pedagógus személyének kiválasztása, a kiválasztás folyamatának nyomon követése. Lényeges, hogy motivált pedagógus legyen, jól tudjon együttműködni a tanulókkal, legyen nyitott, illetve legyenek tapasztalatai az élménypedagógiára vonatkozóan, jó esetben az önkéntességre vonatkozó képzésben vegyen részt, továbbá a tanulók által elfogadott személy legyen. A program sikere a kiválasztáson múlhat. Csoportlétszámtól és a tevékenységek sokféleségétől függően meg kell határozni a bevont pedagógusok létszámát. Érdemes megvizsgálni a biztosítás kérdéskörét is, mennyiben fedi le jogilag az iskolai diákbiztosítás ezt a feladatot, vagy szükségesnek látja-e az iskola, vagy a szülői közösség külön biztosítás kötését, tisztázni kell, hogy adott esetben ennek a költségeit ki állja.
Iskolai koordinátor lehet az iskola azon munkatársa, aki a nem formális vagy informális képzés, civil önkéntes/közösségi szolgálat területén igazolható szakmai tapasztalattal, és kellő motiváltsággal rendelkezik a feladat ellátásához.
Az intézményvezető jelöli ki azt a munkatársat (akár több személyt is), aki munkaköri feladataként a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére látja el a közösségi szolgálat koordinációs,szervezési és adminisztratív feladatait. Az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok elvégzésében a pedagógusok munkáját pedagógiai asszisztens, továbbá az intézményvezető által felkért és bevont pedagógus segítheti. A koordinátor személyével a tanulóknak is egyet kell érteniük. A nevelési-oktatási intézmény lehetőségeihez mérten kedvezményeket és bérpótlékot állapíthat meg a koordinátor részére.
A tevékenység megszervezése az iskolában
Az intézményvezető kijelöli a program megvalósulásáért felelős pedagógust, illetve – ha az intézménybe járó tanulók száma indokolja – pedagógusokat. Az intézményvezető felelőssége a pedagógusok kijelölése mellett a program színvonalas megszervezésére és lebonyolítására, fenntartására is kiterjed.
A kijelölt pedagógus(ok) koordinálja a programot:
• feltérképezi a helyi lehetőségeket, helyszíneket és tevékenységeket,
• összegyűjti, hogy az intézmény székhelye közvetlen környezetében milyen lehetőségek, együttműködő szervezetek vannak.
• feltérképezi az iskolán belüli lehetőségeket, amelyek alkalmasak a közösségi szolgálat teljesítésére,
• számba veszi segítő és segített közvetlen kapcsolatán alapuló iskolai lehetőségeket, pl. alacsonyabb évfolyamon tanuló diák korrepetálása,
• tájékoztatja a tanulókat és a szülőket a választható lehetőségekről,
• adminisztrálja a jelentkezéseket (jelentkezési lapok összesítése),
• elkészíti a beosztást.
A beosztás elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy
• 18 éves kor alatt 14 óra pihenőidőt kell két nap között biztosítani;
• 16 éves kor alatt naponta 3 órát és hetente 12 órát tevékenykedhet a tanuló 1 nap pihenéssel;
• 16 és 18 éves kor között 4 és fél órát lehet naponta tevékenykedni, hetente összesen 18 órát.
A közösségi szolgálat dokumentálása
• A tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplóját a tanuló naprakészen vezeti. Ebben a dátum, a helyszín, a teljesített órák száma, a fogadó fél/intézmény képviselőjének aláírása, vagy a koordináló pedagógus aláírása szerepel.
• Emellett ajánlott, hogy egy-egy rovat röviden tartalmazza a végzett órákhoz kapcsolódó tevékenység leírását, valamint a tanuló röviden, lényegre törően fogalmazza meg reflexióit.
• Az osztályfőnök bejegyzi az e-naplóba, a bizonyítványba és a törzskönyvbe.
A program zárása
Kötelező eleme a programnak, hogy annak befejezésekor minimum egy alkalommal, a tanulóknak lehetőségük legyen a tapasztalatok megosztására, megbeszélésére, a visszacsatolásra. Ezt célszerű csoportszinten megszervezni, de egyéni konzultációval is megoldható. Minden tanulónak lehetőséget kell adni a megszólalásra, élményeinek, tapasztalatainak elmondására.
Jogszabályi háttere: https://www.oktatas.hu/kozneveles/iskolai_kozossegi_szolgalat/jogszabalyok
https://www.oktatas.hu/kozneveles/iskolai_kozossegi_szolgalat/gyik